Ahol a döntés a Te kezedben van.

Független Diákparlament

Csákó Mihály (1941-2019) emlékére

2019. január 14. - Gyetvai Viktor

2019. január 10-én elhunyt Csákó Mihály, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központjának egykori igazgatója.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának weboldalán ezen a linken olvasható a róla szóló megemlékezés

Élete utolsó éveiben volt szerencsém csak megismerni, mégis olyan üresség töltött el halálhíre után, mintha mindig is itt lett volna nekünk bölcsességével, jóakaratával és végtelen kitartásával.

49899173_370613516833881_6777944600565776384_n.jpg

Misi – ahogyan mindenki ismerte – bármikor is találkoztunk, tizenéveseket megszégyenítő lelki frissességgel lépett be a terembe, szinte elvegyült a sok fiatal között. Végtelen tapasztalata mellett mindig tisztelettel és elismerő mosollyal hallgatta végig az ifjakat, zöldfülűségünk és naivitásunk ellenére ő mindig meglátta bennünk a jó szándékot és a tenni akarást. Amikor nagy ritkán végre ő is megszólalt, mindenki elcsendesedett, és nem hiába: tudta, hogy mikor és milyen építő gondolatokra van szükség, ha elakadunk egy parttalan vitában, vagy éppen egy világmegváltó gondolatot elfelejtünk racionális alapokra helyezni.

2014-ben kutatóként, egyetemi docensként látogatott meg minket legelső ülésünkön, de hamar a legbölcsebb barátunkként tekinthettünk rá. Példamutatásával emberségre, toleranciára, méltóságra tanított minket.  Azonban nem csak gondolatai és tanácsai voltak értékesek, számos alkalommal elkísért minket vidéki körútra, hogy a helyi diákok gondolatait is segítsen meghallgatni, megérteni. Hitt a demokratikus oktatásban, a független diákmozgalmakban, és minden követ megmozgatott azért, hogy megkönnyítse a munkánkat.

misi_mikr_allo.jpgBár bőven volt rá okunk, néha túlzásnak tartotta az őt övező elismerést. Egy ideje sajnos kevesebb alkalommal és rövidebb időre tudott csak fizikailag jelen lenni közöttünk, ezért 76. születésnapjára eső ülésünkön videóban köszöntöttük fel, mire humorosan azt felelte, hogy személyi kultusz helyett tegyük csak szépen a dolgunkat, mert a végén még elbízza magát.

Az utolsó évében egyre kevesebb ereje volt, így már nem igazán tudott eljönni a rendezvényeinkre Vácról Budapestre, de még ekkor is rendíthetetlenül követte az eseményeket. Számtalanszor hívott fel minket telefonon, hogy gratuláljon az aktuális tevékenységünkhöz, és javaslatokat tegyen a továbbiak kapcsán.

2017-ben diákképviseletünk Demokratikus Oktatásért Díjának átvételekor ezt mondta: „Nem tudom mihez hasonlítani. De tudom, hogy akik nekem adták, azok úgy érezték, megérdemlem. Szerintem a társak bizalmát és elismerését kiérdemelni nem egy aktus, hanem folyamatos múlt és folyamatos jövő.”

Erőn felüli segítsége nélkül ma nem lenne Független Diákparlament, tudományos munkássága nélkül pedig sokkal kevesebbet tudna a világ oktatásszociológiáról, szociológiaelméletről és a fiatalok politikai szocializációjáról.

Nyugodj békében, Misi!

A bejegyzés trackback címe:

https://diakparlament.blog.hu/api/trackback/id/tr1814562006